2020. március 5., csütörtök

Koronavírus 2020 - honnan érdemes tájékozódni? HITELES FORRÁSOK



Koronavírus 2020 - honnan érdemes tájékozódni?

HITELES FORRÁSOK


A Koronavírus-témakör 2020 márciusában "már-már a csapból is folyik", ezért talán nem hasznontalan, ha áttkintjük, mely internetes felületek lehetnek hasznára a
HITELES INFORMÁCIÓKRA vágyó olvasóknak.

A Munkaszaki.hu az alábbi 5 oldalt ajánlja tájékozódásra.

***










  • A Virológia Pécs nevű tudományos FACEBOOK oldal követése is javasolt. Közérthető, naprakész, mindenre kiterjedő információkat tartalmaz a témában, valóban hozzáértő szakemberektől, virológusoktól:








***
Összeállította: Kovács László - munkavédelmi szakember, biológia-kémia szakos tanár,
a VDSZ szakszervezet országos titkára, a Munkaszaki.hu alapítója - 2020. március 5.

***


Munkaszaki.hu - MUNKAVÉDELEM MINDENHOL

2018. december 19., szerda

2019. januárjától több ponton is módosul a Munkavédelmi Törvény - frissítés 2020ra


Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította a munkavédelmi törvényt (1993.évi XCIII. tv.A Magyar Közlöny 2018. évi 194. számában jelent meg az Mvt-módosítása, amely 2019. januárjától hatályos.

Nyilván minden jogszabály-módosítási szövegrész a maga nemében fontos, azonban gyakorlati oldalról a leginkább kiemelendő változás, hogy a korábban már megválasztott, de új ciklusát megkezdő (azaz régi-új) munkavédelmi képviselő ezentúl már csak 8 órás évenkénti továbbképzésben részesül.

A munkavédelmi képviselők évenkénti képzése 2019-től már csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti törvény szerinti tevékenység keretében történhet.

A legfelsőbb szintű hazai, tripartit munkavédelmi egyeztető testület visszakapta korábbi nevét: Országos Munkavédelmi Bizottság a régi-új megnevezés 2019-től. Így végre - újra - egyszerűbb lesz a megkülönböztetés a munkahelyi szinten tevékenykedő munkavédelmi bizottságoktól.

-----

És akkor a részletes, pontos változások a közlönyből, saját kiemelések a LEGFONTOSABB részekről:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII torvény (a továbbiakban Mvt) 11.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11.§ A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott más jogszabályok, az egyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány”
54.§ (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles)
„d.) a technológia változtatását és az új technológia bevezetését érintő döntés előtt megtárgyalni a munkavállalókkal, valamint munkavédelmi képviselőikkel a változtatás, vagy bevezetés egészségre és biztonságra kiható következményeit,”
72.§ (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében)
„e) az adatvédelmi előírások betartásával részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában”
73.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak az intézkedésről, vagy az intézkedés elmaradásának okáról 8 napon belül tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőt (bizottságot)”
75.§ (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa)
„c) a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét”
75.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.”
76.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogai gyakorlásában nem akadályozható és jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
A Mvt. 78. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Országos Munkavédelmi Bizottság”
81/A.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig a hivatalos honlapján elektronikusan teszi közzé.”
82/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82/A. § Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak betartása, továbbá a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól, valamint a munkabalesetek alakulásáról a munkavédelmi hatóság félévente beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára. A beszámolót a miniszter a tárgyidőszakot követő 60 napon belül elektronikusan közzéteszi. A beszámolóban foglalt megállapításokra a 14. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jelentésnek ki kell terjednie.”
82/D. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)
„c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció valódi okát eltitkolja, vagy a kivizsgálását akadályozza, vagy
d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselő választásra vonatkozó szabályokat megszegi, a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogának gyakorlásában akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.”
86/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A távmunkavégzés -a munkáltatóval kötött megállapodás alapján- a munkáltató által biztosított munkaeszközzel történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
(3) A munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.”
86/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja –így különösen a 8.§-ban, valamint az 57-58 §-ban megjelölt személy- a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphetnek be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.”
86/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi.”
87. § 1/G pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1/G. Közúti közlekedés: a vízi, a légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közutakon, valamint bármely föld alatti vagy föld feletti útvonalon járművel történő helyváltoztatás.”
A Munkavédelmi Törvény
71.§-ában az „a kellő időben” szövegrész helyébe a „még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt” szöveg.
75.§ (1) bekezdés a) pontjában az „átlagkeresettel” szövegrész helyébe a „távolléti díjjal" szöveg,
78.§-ában és 79.§ (1) bekezdés nyitó szövegrészében a (2) bekezdésében a „Munkavédelmi Bizottság” szövegrész helyébe az „Országos Munkavédelmi Bizottság” szöveg,
87.§ 3. pontjában a „kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt” szövegrész helyett a „kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt” szöveg
lép.


***

Új év, új változások a Munkavédelmi Törvényben!
FRISSÍTÉS: az Mvt. 2020-tól érvényes változásai ITT ÉRHETŐK EL.


Kérdés esetén: munkaszaki@gmail.com vagy vdsz.hu/munkavedelem ill. munkavedelem@vdsz.hu
Kovács László
munkavédelmi szakember
VDSZ

2016. július 8., péntek

Összefoglaló a Munkavédelmi törvény 2016.07.08-tól hatályos módosításairól


"Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról" szóló 2016. évi LXXIX. törvény kihirdetésével (Magyar Közlöny 2016.06.24.) jelentős változások következtek be a munkavédelmi törvényben. A jogforrás 2016. 07. 08-tól hatályos.

Az alábbiakban a Magyar Szakszervezeti Szövetség Munkavédelmi Bizottsága által összeállított anyagból idézek, amely a mától hatályos Mvt. kapcsán foglalja össze a legfontosabb változásokat.

A munkavédelmi érdekképviseletek működését érintő változások:

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak konzultálniuk kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben.

Az irányelvvel összhangban a törvény módosítja az Mvt. 70/A. §-át, a módosítás indoka az, hogy a gazdasági körülmények megváltozásával 2012 végén a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a, 956 300 cég tartozott a legfeljebb 49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások körébe. Ennek következtében indokolttá vált a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszám csökkentése 50-ről 20 főre:

„Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;”

A rendelkezés hatálybalépésével (fél év türelmi időt még ad a jogszabály) egységesen minden 20 fős létszámot elérő munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást az alábbiak figyelembevételével:
·         Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni.
·       Azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt. megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.

A jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel való összhang érdekében a törvény módosítja a munkavédelmi képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor előírja, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

„A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.”

Konkretizálásra került a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatónál megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) szerinti munkajogi védelem, az Mt. 273. § (2) bekezdése szerinti tartamban.
„Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.”

Fontos, a munkavállalók felelősségét és szankcionálhatósághát érintő változások:

A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Azért, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a törvény bevezeti a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét. [Mvt. 82/D. §] A bírság összege ötszázezer forintig terjedhet.

A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:
·         a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
·         a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
·         a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy
·         a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

Egyéb fontos változások:

Pontosításra kerültek:
·         a munkavégzés összehangolására és ennek felelősségére vonatkozó rendelkezések.
·         a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges intézkedések
·         veszélyforrás hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló rendelkezés
·         a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok
Az új szabályozás arról rendelkezik, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban , ugyan akkor munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a munkabaleset kivizsgálását.
·         a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények
2 ponttal egészült ki a felsorolás, súlyos veszélyeztetésnek minősöl ezután:
Ø  a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá
Ø  a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.
·         a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a személyes adatok kezeléséről szóló kitételek.
·         az értelmező rendelkezések részben a fokozott expozíció és a súlyos munkabaleset definíciói.

2016. július 8. Munkaszaki.hu

2016. január 15., péntek

Összefoglaló a Csepelen tervezett, épülő METRANS logisztikai és raktározási terminálról

Az alábbi cikkben összefoglalom a jelenleg ismert tényeket a Csepelen (Budapest, XXI.kerület) tervezett, illetve már épülő METRANS logisztikai és raktározási terminálról.

- Az alábbi összefoglaló cikk szerzője, a Munkaszaki.hu oldal alapítója, Kovács László munkavédelmi szakember, kémia-biológia szakos tanár, vegyipari területen és veszélyes anyagok kapcsán tapasztalattal rendelkező szakértő, de minden esetben magánemberként, szakemberként, illetve adott esetben helyi lakosként nyilvánul meg -




Előrebocsátom, hogy az ügy - máris kiterjedt - politikai vonulatával nem kívánok foglalkozni, tényszerűen a munkavédelem és környezetvédelem, a hatályos jogszabályok szempontjából közelítem meg az ügyet, egyrészt érintett, Csepelen élő lakosként, valamint felsőfokú végzettségű munkavédelmi szakemberként, a kémiai anyagokat, folyamatokat értőként.

Nem feladatom, ezért nem célom, hogy a tervezett beruházás ellen, vagy mellette tegyem le a voksomat, a döntés felelőssége az érintett embereké, képviselőiké, választott testületeiké, ez már legyen a politika saját, felelősséggel megoldandó területe. Azonban azt le kell szögezni, hogy a munkahelyteremtés mint nyereség oldalon feltűnő faktor és a környéken lakók biztonsága, egészsége mint szintén jogos igény okozhat nehéz ütközőpontokat a kérdésben. A jó döntéshez pontos információk kellenek
De nézzük, mit tudunk, tételesen! 

Jelen cikk írásának kezdete: 2015. január 15. péntek, még a közmeghallgatás előtt.

A tervezett beruházásról én, személy szerint alig két napja a médiából, egy Index.hu oldalon megtalálható CIKKBŐL értesültem először, legalábbis ami a veszélyes anyagok ilyen említését tartalmazza (tavaly már egy helyi újságban már említésre került a téma).
Idézek egy részt belőle:

"A Metrans Konténer Kft. logisztikai telephelyének létesítését Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be még korábban, a társaság 2015 januárjában vette meg a csepeli telket, a biztonságijelentés-kivonat alapján pedig szállítókonténerek fuvarozása, tárolása, a szállításból ideiglenesen kivett konténerek felnyitása és azok tárolása történik majd a telephelyen. A kivonat szerint egyszerre legfeljebb 8-10 konténert tárolnának a helyen, egy konténerben viszont akár 22-25 ezer kilogramm veszélyes anyag is lehet. ...
... Pénteken egyébként közmeghallgatás lesz az ügyben a városházán."

A cikket olvasva természetesen érdekelni kezdett az ügy, át is néztem a kivonatot, amiről majd később, tematikusan írok is, IDE KATTINTVA érhető el. Természetesen utána jártam, milyen információk érhetők még az ügy kapcsán, mit lehet az interneten találni az esetről?

Egyrészt a csepel.hu oldalon (képre kattintva nyílik a hivatkozás) ezt találtam, a közmeghallgatásra szóló meghívó tehát január 8-án már felkerült az oldalra:

"Időpont: 2016. január 15. (péntek) 17.00 óra,Helyszín: Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme
(1211 Bp. Szent Imre tér 10. fsz. 5.) 
Borbély Lénárd - polgármester"


Ez tehát még előttünk áll, ott nyilván még több részlet felmerülhet.

Találtam továbbá a hirkereso.hu segítségével cikkeket, amelyek nem voltak mentesek a direkt pártpolitikai tartalmaktól sem, ennek ellenére sok fontos szakmai részletet tartalmaztak.

Úgy gondolom, a legjobb a tisztán látáshoz, ha a neten keringő politikai cikkeket nem hivatkozom (aki akarja úgyis gyorsan rátalálhat), inkább azok releváns, szakmai tartalmát próbálom meg összefoglalni.
Véleményem szerint ez segítheti az objektíven tájékozódni kívánókat leginkább.

Feltételezem, az embereket "normál esetben" igazán nem foglalkoztatja, mit melyik párt képviselője mondott, fontosabb az, hogy mit tudunk jogszabályi, kémiai és munkavédelmi szempontból a beruházásról. (Továbbá természetesen munkaerőgazdálkodási, illetve egyéb gazdasági, pénzügyi oldala is van a beruházásnak, ami nem kevésbé szempont, de ezek tárgyalása e blogon nem célom.)

A beruházás tervezett helyszíne (térképen sárgával közelítőleg bekerítve jelölt),
méretarány a jobb alsó sarokban. IDE, vagy a térképre kattintva nagyban is megtekinthető.



Olvasható a Metrans által az önkormányzat honlapján elérhető dokumentumban több információ, ami segít annak megállapításában, hogy mekkora és milyen mértékű veszélynek lehet kitéve az épülő terminál, illetve a környezete, nézzük ezeket.

De előtte egy kis kitérő!
Hol találhatók felső küszöbértékű veszélyes üzemek Budapesten?

"Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek
 Az adatbázis frissítés alatt áll."

Nos, ezen a hivatkozáson jelenleg nem érhető el az érintett üzemek listája. Ennek miértjére próbáltam választ kapni, ami a Katasztrófavédelem telefonos felkeresése révén eredménnyel is járt: a közelmúltban történt párizsi terrortámadások után, a terrorfenyegetésre hivatkozva szedték le.

Ez két ok miatt is igen furcsa, egyrészt ez a lista korábban nyilvános volt, és sok helyen akár papír alapon, vagy elektronikusan is eltárolhatta bárki, de a másik furcsaság, hogy közelítőleges térkép mégis fennmaradt a Katasztrófavédelem országos oldalán ITT.

Nyilván indokolható lehet a veszélyes üzemek "titkolása", de véleményem szerint ez leginkább csak az adatokra "jó ügy érdekében", tájékozódásból rákeresők számára nehezíti a helyzetet, nem pedig az adott esetben rosszban sántikálóknak. Inkább lendüljünk tovább.

Csepelen nincs tudomásom ezen üzemhez hasonló, azaz felső küszöbértékű veszélyes üzemről, de a jelek szerint akkor most már lesz ilyen is. Amennyiben a beruházás valóban megvalósul. Ez olvasható a dokumentumban:


Természetesen jóhiszeműen, előzetesen nem is kérdőjelezhető meg a cég azon állítása, hogy a hatályos magyar jogszabályokat és szabványokat betartja létesítése és működése során. Mégis, milyen tevékenységeket terveznek a területen végezni?


Már itt jelezném, hogy az ilyen üzemek környékén monitoring és lakossági riasztó rendszert (MoLaRi) rendszert szokás kiépíteni, erről bővebb olvasnivaló itt, alább csupán néhány részletet kiemelnék:

"Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a lakosság súlyos ipari balesetek elleni magas fokú védelme és EU kötelezettségeinek végrehajtása érdekében 2006 óta az ország több részén a veszélyes ipari üzemek környezetében monitoring és lakossági riasztó rendszert (MoLaRi) telepített.

A MoLaRi rendszer a veszélyes ipari üzemek környezetében bekövetkezett súlyos balesetekről és azok hatásairól ad korai tájékoztatást a lakosság részére.  Egy esetleges katasztrófa-esemény bekövetkezésekor a rendszer az esemény jelzésén felül a követendő magatartási szabályokról és a fontosabb tudnivalókról (közlekedési rend, ellenőrzés, egyéni védelem,stb.)  képes informálni az érintett lakosságot."

Miért van erre szükség, hiszen ahogy a cég is fogalmaz, minden vonatkozó előírást be fognak tartani? Mégis történhet baleset?

Balesetek, meghibásodások, sajnos a legnagyobb óvintézkedések ellenére is történhetnek, annak mértékét és előfordulási valószínűségét kell azonban vizsgálni, ezek alkotják az ún. rizikót. Kockázat = kárérték x gyakoriság

A kockázat (risk, rizikó) és a veszély (hazard) kifejezéseket időnként egymással felcserélve használják a szakemberek.

(Erre még visszatérek kicsit később a H mondatok kapcsán!)


A kockázat úgy is meghatározható, mint a veszélynek és a veszély előfordulásának valószínűségének a kombinációja, míg a veszély fogalma ebben az esetben úgy definiálható, mint az emberekben, a tulajdonban, a társadalomban vagy a környezetben esett kár nagysága.

Nézzük, milyen veszélyes anyagok előfordulása várható a területen:

Ahogy írják: BÁRMILYEN veszélyes anyag előfordulhat a területen!
Veszélyes anyag pedig az, ami – akár folyékony, gáz vagy szilárd halmazállapotú anyag - az emberek, élőlények egészségét vagy biztonságát veszélyeztetik. Részleteiben a vonatkozó rendeletek mellékletei tételesen felsorolják az ismert veszélyes anyagokat, akit ez mélyebben érdekel itt olvashatja.

Rendben, írták, hogy BÁRMILYEN veszélyes anyag előfordulhat, de nézzük a kiadványban szereplő példát:

Értelmezzük. Szúrós és kellemetlen szagú, ez még önmagában nem lenne probléma. Forráspontja 53 Celsius-fok, ami ugye nyáron egy konténerben bőven meglehet, azaz gáz formájában is előfordulhat a tartályban, amit a konténer a leírás alapján rejthet. Mi történik, ha rakodás közben megsérül a tartály, a konténer és a gáz kiszabadul?

Ebben segítenek az ún. H-mondatok (bővebben itt), amely alapján megtudhatjuk, hogy az említett akrolein:

H225 - Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz
H330 - Belélegezve halálos
H311 - Bőrrel érintkezve mérgező
H301 - Lenyelve mérgező
H314 - Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz
H400 - Nagyon mérgező a vízi élővilágra

Ez a gőz pedig nehezebb a levegőnél és a talaj felszínén terjedhet.

Ezek eléggé aggasztóak, hiszen ez csupán egy példa, hogy milyen anyagok fordulhatnak elő egy kb. 75ezres lélekszámú kerületben, ez esetben Csepelen, lakóövezetektől nem is nagyon távol. Hiszen egy Tesco áruház is alig 1km-re van a megadott térkép legveszélyesebb részétől, ahol a konténerek kinyitása történhet. Konténersérülés persze más módon, a telepen belül más részeken is történhet, az pedig akár már csak néhány száz métert jelent.
Felelős állampolgárként, de szakértőként különösen nem szabad elhessegetnünk a gondolatot, hogy adott esetben egy ilyen anyag mint az akrolein, gáz formájában a környező légkörbe jutva, belélegezve halálos hatású. Erre nyomatékosan fel kell hívni a figyelmét a lakosságnak és az ott dolgozni kívánóknak is, ez egyben jogszabályi kötelezettség is!

És ez csupán egy kiemelt, a cég által példaként hozott veszélyes anyag, de tudjuk, szándékuk szerint BÁRMILYEN veszélyes anyag szóba jöhet. Bár, véleményem szerint már a halálos is "elég aggasztó" kimenetel.

Meg lehet ilyen esetben kérdezni, hogy valóban kijuthat-e a veszélyes anyag?
Vagy ez csak valami rosszhiszemű feltételezés, netán rémhírkeltés?
A cég anyagában megtaláljuk az egzakt választ. Nem, sajnos nem rémhír:


Kijuthat adott esetben a légkörbe, toxikus gázfelhőként. Csepelen, és Budapesten általában É-ÉNy-i a jellemző szélirány, tehát a fenti példánál maradva egy nyári napon történő akroleint tartalmazó konténer sérülése esetén, levegőnél nehezebb gázként, jó eséllyel a földfelszínen, Csepel déli részei felé terjedhet, itt pedig épp Csillagtelep városrész lakóit veszélyeztetheti. H330 - Belélegezve halálos Természetesen csak akkor, ha el is jut lakott területig, vagy az azt belélegzőkig a gázfelhő. De a Tesco mögötti területen lévő konténerek akár 500 méternél is közelebb lehetnek...

És ne feledjük az anyag biztonsági adatlapját:H400 - Nagyon mérgező a vízi élővilágra
Sajnos a cég által megadott legveszélyesebb terület alig 100 méterre fekszik a Dunától, amelybe jutva kifejtheti mérgező hatását is. Elképzelni is rossz, hogy nagyobb áradás esetén, kiöntés, vagy épp egy szivárgás esetén milyen környezeti károk keletkezhetnek.


Továbbá a cég területe a közeli vízmű-védőterületének is közelében van, ez is egy fontos kockázati tényező lehet, amivel szintén számolni kell.


A fentiek lehet sokkolóan ható információk, de vegyük figyelembe: a vegyi agyagokat és azok biológiai hatását (mérgező, halálos, irritatív) egyáltalán nem érdekli, hogy nekünk, embereknek mi sokkoló, vagy mi a véleményünk róla.



Mégis, akkor mit lehet tenni?



A munkavédelem és a környezetvédelem és az üzemeltetés olyan szakmák, területek, ahol természetesen az ár/érték arány, vagy ha úgy jobban tetszik a kockázat-megtérülés párban jár. Azzal tisztában kell lenni, hogy a telepen bármilyen veszélyes anyag előfordulhat a következő években, évtizedekben és azok egy havária esetén akár - kis eséllyel - a környezetbe is kijuthatnak, ahol mérgezést, adott esetben megbetegedést, halált okozhatnak. Nincs kizárva. Többségében nem ilyen kiemelten veszélyes anyagok lesznek ott, de erre semmi garancia nincs a kiadott anyag szerint.

Rendben, de mekkora az a "kis esély"? - adódik a jogos kérdés.

Elbagatellizálni nem szabad ennek a kérdésnek a megválaszolását, számos ipari katasztrófa figyelmeztet minket erre. Ami bekövetkezhet, az sajnos néha be is következik. 

Egy tavaly nyári, 2015. augusztusi, kínai raktárrobbanás esete ITT OLVASHATÓLényegében a kikötőváros ipari negyedében egy veszélyes vegyi anyagokkal foglalkozó cég raktára robbant fel fél órával azt követően, hogy tűz keletkezett a raktárban.

Bízzunk benne, hogy ilyen itt nem fog történni, lévén komoly szabályozók vannak a rendszerben és remélhetőleg minden az elvártak szerint fog történni.

Természetesen a cég kiadványában is tájékoztatva vagyunk arról, hogy mennyi "esélyünk" van egy havaria-helyzetre, hiszen ezek statisztikai kiszámítása kötelező, íme a becslés:


Ez most akkor mit is jelent?


A kockázatelemzés a jogszabályi kritériumok alapján, statisztikailag nagyon kis valószínűséget mutat, tehát ez a dolog "megnyugtatóbb" része. Amennyiben ez mindenkinek megnyugtató...



Tehát hivatalosan minden rendben, a projekt kivitelezése és működtetése "elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent" és minden jogszabály betartásra kerül.


Akár itt megnyugodva le is zárhatnánk a kérdést, hiszen végülis minden elfogadható a cég kockázatbecslése szerint. Sőt, még munkahelyek is létesülnének.



De valamiért ezt a Metrans-beruházást 2012-ben már Herceghalomban sem kérték az ott élők. Ott is új munkahelyeket és az ehhez társuló adókat ígérték, de végül lakossági nyomásra a képviselőtestület leállította a tárgyalásokat. Megfontolandó tény.
Érdemes elolvasni az ottani polgármester közleményét.

Természetesen nem állítom, hogy az egyetlen lehetőség az, hogy egy logisztikai és raktározási terminált nem szabad itt Csepelen megépíteni. A fenti tényeket megfontolás végett írtam, a konzekvenciák levonását tegyék meg az illetékesek. Ez legyen a helyiek döntése, a képviselő-testületi döntéshozók együttes felelőssége, ahogy a bevezető sorokban is említettem. Reméljük a közmeghallgatás után továbbgondolható a történet.


Sovány vigasz, de a kiadványban szerepel a mentési terv vészhelyzet esetére, ha minden kötél szakadna és valami mégis balul ütne ki:



Bízzunk a helyi lakosok, a választott képviselőtestület és a polgármester együttes bölcsességében, hogy megfelelő döntés születik, én csupán abban reménykedem, hogy a fentiek alapján megalapozottabb vita folytatható az ügyben.
A komplexum folyamatos épülése közben is.

------------------------------------------------------
KIEGÉSZÍTÉS a 2016. január 15-én, 17 órakor megtartott közmeghallgatás után.

Néhány megismert adat a 2,5 órás ülésről (utána már eljöttem, bár még tartott...):

- a közmeghallgatást összehívó polgármester az ülésen nem vett részt, megbízottja helyettesítette
- a legtöbb előadó szakember volt, ki-ki a saját területéről tartott előadást, amíg a kb. 200 fős helyiekből álló hallgatóság azt hagyta... különböző okok miatt volt "hangoskodás", de ez várható volt
- a cég (Metrans Kft) képviselője elmondta, hogy a projekt elkészülte után kb. 20%-kal várható
a közúti forgalom (kamionkijárat főleg a Mag utcán át M0 felé) és a vasúti forgalom növekedése
- a vasúti kiszállítást a szigetről főként az éjszakai órákra tervezik, hogy ne okozzon túlzott forgalmi zavart, a zajhatást pedig minimálisnak mondták az 5km/h-ás vasúti sebesség miatt
- a közmeghallgatás azért került - vonatkozó jogszabályok alapján - most összehívásra, mert ilyenre eddig, magához a saját területükön való építkezéshez, beruházáshoz nem volt szükség, ellenben a tervezett veszélyesanyag-vonatkozás miatt most kellett, ez az engedélyeztetésének és a tervezésnek is feltétele
- a közmeghallgatás résztvevői egyértelműen a NEM mellett tették le a voksukat, illetve legalábbis "népszavazást" felkiáltással adtak hangot nemtetszésüknek
- a cég képviselője kérdésre elmondta, hogy az általuk szállítmányozott anyagok mindössze kb. 2%-a lesz veszélyes anyag, és ezek technológiai védelmi megoldásai rendelkezésre fognak állni, a lakosságnak nincs mitől tartania
- kérdés, hogy ez a 2%-nyi veszélyes anyag a cég tervezett bevételének vajon mekkora hányadát teheti ki, ha ezért a mindössze 2%-nyi veszélyes anyagért megéri ez a nagy ellenállás a lakosság részéről? Vélhetően megérné nekik. Persze önmagában már a beruházás "nem-veszélyes része" is válthat ki ellenállást, többen szóvá tették, hogy a házak falai a közelben repedeznek az építkezés miatt, értékük csökken és állaguk romlik. Erre a cég képviselője kárpótlást helyezett kilátásba, ezt végülis ígéretbe is adta. Továbbá jelezte, ha az ellenállás ekkora, akkor esetlegesen megfontolják, belevágnak-e a veszélyesanyag-témába egyáltalán. (Ebbe még a Katasztrófavédelem engedélyezései is beleszólhatnak, akár a közeli vízbázis vonatkozásában is.)
- végeredményben majd a képviselő-testület dönt majd, ahogy a polgármestert helyettesítő illető elmondta: végülis az emberek választották meg a testületet, így bízzák rájuk a döntést.

Nos, valóban, ezután a testület kezében van a felelős döntés meghozatalának kényszere, minden szempontot és elhangzott véleményt összegezve, rájuk vár, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.
Az emberek pedig majd erről tudnak véleményt mondani - esetleg később, a szavazataikkal... Ez utóbbit a levezető moderátor is kiemelte. Ez már onnantól a politikai szint területe.

A közmeghallgatás végülis "csak tájékoztató jellegű", kérdés persze, mit hallanak ki a csepeliek hangjából a döntéshozók. Tegyük hozzá, valóban nem volt széleskörűen propagálva ez a közmeghallgatás. Többen kifogásolták is ezt.
(A résztvevők alig 200 fős köre vs. 75ezer csepeli... 0,3% ez is felvet több kérdést. Nem babra megy a játék.)
Tömören ennyi történt, ez a fenti szakmai cikk-részeket csak részben módosítja, amennyiben a veszélyesanyag-szállítás is valóban a tevékenység része lesz, a kockázatok, ha csekély mértékben is, de fennállnak majd.


Kovács László
munkavédelmi szakember
(Budapest, Csepel)

munkaszaki@gmail.com